Csenge ovijában sok új Márton napi dallal ismerkedtünk meg (valójában majdnem mind új volt, az meg pláne hogy ezek Márton napiak…)
Lássátok hát, miket is énekeltünk az emlékezetes hajógyári szigeten szervezett lámpás-tüzes felvonuláson.
A dalokat az ünnep előtt közösen gyakoroltuk (kicsik és nagyok).
A dalokat Csenge énekelte fel.
Szól a nóta halkan,
Éppen csak, hogy halljam,
Levegőben ide-oda
Kanyarog a dallam.Utána, ha mennél,
Bizony nem is lelnéd,
Elvitte az esti szellő,
Akárcsak a pernyét.
Ködbe burkolózik minden,
A föld sötétbe öltözik,
Mint a csillagok, ragyognak az égen,
Úgy ragyog lámpácskám a sötétben.
Ködtől fátyolos a szemhatár,
Régen tovatűnt a forró nyár.
Szürke álom ül a tájon,
Lelkünk dideregve fényre vár.Búsan tekereg az őszi szél,
Hosszú köpenyege földig ér.
Hajnal óta, minden útra,
Lassan szemereg az álmos dér.
Erdő, erdő, de magos a teteje,
Jaj, de régen lehullott a levele.
Jaj, de régen lehullott a levele,
Árva madár párját keresi benne.Búza közé szállt a dalos pacsirta,
Mert odafönn a szemeit kisírta.
Búzavirág, búzakalász árnyába’
Rágondolt a régi első párjára.
Este van már, késő este,
Pásztortüzek égnek messze
Messze, messze, más határon,
Az alföldi rónaságon.Este van már, késő este,
Pásztortüzek égnek messze
Messze, messze, hideg szélben,
Márton-napi sötétségben.
Megrakják a tüzet,
Mégis elaluszik.
Nincs az a szerelem,
Ami el nem múlik.Rakd meg, babám rakd meg,
Lobogó tüzedet,
Hadd melegítsem meg,
Gyönge kezeimet.
Szent Mártont hó és szél nyomán
Ló viszi, de vágtat ám
Szent Márton kedve jó vagyon
Meleg kabátja, hej nagyon :/A hóban rongyos ember ül
Ruhája folt csak egyedül
„Segítsetek a nagy bajon
Mert végem lesz, ha megfagyok” :/Szent Márton int a ló megáll
És csöndben áll a koldusnál
Szent Márton kardja gyorsan vág
Kabátja félbe tépve már :/Szent Márton fél kabátot ad
A hála érte már fakad
De Márton gyorsan lóra száll
A másik féllel meg sem áll :/Álmában jő egy tiszta fény
És lágyon kélő hang beszél
„ Amit te tettél jó lovag
A hálám érte elfogadd :/
Rózsa szirma harmatos,
Az én szívem bánatos,
Sárgul az erdő,
Gomolyog a felhő.Őszi ködbe öltözött,
Bólogató fák között,
Hull a levél is,
Didereg a szél is.Hervadásban járok én,
Hej, de mégis várok én,
Új kacagásra:
Virágfakadásra.
Megyen már a hajnalcsillag lefelé,
Az én kedves galambom most megyen hazafelé.
Lábán van a csizmája, lagosszárú kis csizma;
Rásütött a hajnalcsillag sugára.Amerre mégy, édes rózsám, kivánom,
Hogy előtted a rét is piros rózsává váljon,
A zöld fű is édes előtted almát teremjen,
A te szíved holtig el ne felejtsen!
Bujdosik az árvamadár,
Egyik ágról másikra száll.
Hát az olyan árva, mint én,
Hogyne bujdokolna szegény.Látod, milyen ködös idő?
Látod, hogy esik az eső?
Lám, én azért fölkereslek,
Mert én igazán szeretlek.
Kis utcánkban lámpácskák
Mint a csillagok az égen,
Pirosan, zölden, kéken
Gyere Márton nézd megKis utcánkban lámpácskák
Mint a virágok a réten,
Pirosan, zölden, kéken
Gyere Márton nézd megKis utcánkban lámpácskák
Mint a festékek a képen,
Pirosan, zölden, kéken
Gyere Márton nézd meg
Márton napi dalok,Erdő mellett estvéledtem,
Subám fejem alá tettem
Összetettem két kezemet,
Úgy kértem jó Istenemet:Én Istenem, adjál szállást,
Már meguntam a bujdosást,
A bujdosást, a járkálást,
Az idegen földön lakást.Adjon Isten jó éjszakát
Küldje hozzánk szent angyalát
Bátorítsa szívünk álmát
Adjon Isten jóéjszakát.